|
Halloween
Nagy Attila Elnök 2010.11.01. 12:37
Halloween eredete az egykori kelta ünnep, a Samhain időszakáig vezethető vissza. A kelták az újesztendőt november elsején ünnepelték. Ez a nap jelentette számukra a nyár végét és egyben a téli, sötét, fényben szegény időszak kezdetét, ebből adódóan az évnek ezt az időszakát a halálhoz és az elmúláshoz társították. A kelták hite szerint az újév előtti éjszaka az élők és a holtak világa közötti határ elmosódik. Október 31-én Sahamin éjszakáját ünnepelték, mivel úgy tartották, hogy azon az éjszakán a holtak visszatérnek a földre és meglátogatják élő szeretteiket.
A kelták hittek abban, hogy az Október 31-ikei éjszaka a legalkalmasabb a jövendőmondásra és a jóslásra. Egy olyan népnek, aki létezését szinte teljességben a természettől tette függővé, ezek a próféciák értékes információkkal szolgáltak a hosszú téli időszakban. Ekkor a druidák hatalmas szabadtéri tüzeket gyújtottak és ételáldozatot mutattak be isteneiknek. A szertartás ideje alatt az emberek állatjelmezt viseltek és egymás jövőjét igyekeztek megjósolni. Krisztus után 43-ban a rómaiak által meghódított kelta területeken, az ott élők fokozatosan romanizálódtak és ősi hagyományaik római hatásokkal bővültek, illetve háttérbe szorultak. A kereszténység elterjedését követően a VII. században IV. Bonifác pápa november elsejét „Mindenszentek napjának” nyilvánította ( All Saints day – Mindenszentek napja) egy olyan nappá, amit a mártírok és a szentek előtti tisztelet lerovására szenteltek.
A pápa szándéka tulajdonképpen az volt, hogy a pogány kelta szokásokat, egy vallásos ünneppel helyettesítse. Ezt az ünnepet még All Hallows-nak (hallow=szent) is nevezték, ami az idők folyamán Halloweenná alakult. Az ünnep azonban megőrizte a kelta hagyományban, a Samhainban fellelhető rituálékat és szertartásos elemeket, mint a jelmezbe öltözés, a mulatozást vagy a szabadtéri tűzgyújtás.Az Amerikából átvett „ modern ünnep” mely szerint Halloween éjszakáján az emberek házról-házra mennek és énekelnek szintén kelta hagyományból ered. Akkoriban a szegény emberek „házaltak”, a tehetősebbek pedig süteményekkel (amit a “lélek süteményének” neveztek) ajándékozták meg őket, azzal a kéréssel, hogy cserébe imádkozzanak elhunyt családtagjaikért. Ezt a szokást az egyház is támogatta abban a reményben, hogy a még pogány kelta hagyomány (mely szerint ételáldozatot mutattak be isteneiknek) vallásos ünneppé alakul. Ez a szokás idővel valóban átalakult, hiszen napjainkban leginkább a gyerekek kántálnak, cserébe pedig édességet, süteményt vagy pénzt kapnak. A hagyomány, hogy ezen az éjszakán jelmezt viselünk, mind kelta mind pedig európai gyökerekből ered.
Néhány száz évvel ezelőtt a téli hónapok félelmetes és bizonytalanságot keltő időszaknak számítottak. Az élelmiszertartalékokból gyorsan kifogytak és a rövidebb nappalok félelmet keltettek azokban, akik rettegtek a sötétségtől. Halloweenkor, amikor a holtak lelke visszatér a földre, féltek elhagyni otthonaikat, mivel úgy hitték, hogy útközben találkozhatnak néhány fantommal. Hogy a fantomok ne ismerjék fel az élőket, az emberek maszkokat és jelmezeket viseltek annak érdekében, hogy azokat megtévesszék. Hogy az eltávozott lelkeket távol tartsák a háztól, Haloween éjszakáján a ház bejáratni ajtajánál mintegy kiengesztelésképpen élelmiszerkosarat hagytak.
| |
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó