A legfontosabb játékszabályok

A szektorlabda szabályai egyszerűek, ezért a játék könnyen elsajátítható. A versenyzőkre azonban több olyan szabály is vonatkozik, ami leírva bonyolultnak tűnik, de az edzések során a gyakorlatban percek alatt elsajátíthatóak. Ezért ez az ismertető csak a legfontosabb, az olvasás útján is könnyen elsajátítható szabályokkal foglalkozik, ami elegendő a játék szabadidősport szintű űzéséhez. A szektorlabda szabályai alapvetően megegyeznek a futballéval, amelyet néhány speciális szabály egészít ki:

Alapszabályok:

• A játékot két ember játssza egy zöld színű, fehér színű futballpálya vonalazású, 120 x 180 cm-es méretű, szegéllyel ellátott asztalon (versenypályán), amely két db 5 cm magas, 13 cm széles és 8 cm mély kapuval van ellátva. A pálya felületét hintőporos törlőeszközzel tisztítják meg a szennyeződésektől
• A versenyzők egyéni felszerelései: 10 db mezőnyjátékos bábu (méretük: maximum 5 cm átmérőjű és 2 cm magasságú) és 1 db kapus bábu (mérete: maximum 5 cm átmérő és 2,5 cm magasság), ezen kívül szektormérő, labda, nyomópálca.
• A játékszabályok között valamennyi futball szabály megtalálható, a les kivételével.
•  Egy mérkőzés 2 x 13 percig tart, félidőben két perc szünettel. A mérkőzéseket a játékvezető vezeti.
•  A játék középkezdéssel kezdődik, majd a versenyzők felváltva léphetnek egyet-egyet. Lépésnek a bábu mozdítása számít. A bábukat mérkőzés közben mozgatni csak a pálya felületén csúsztatva szabad, azokat tolni, vagy húzni tilos. A bábukat mozgatni szabad kézzel (pöcköléssel, vagy körömrányomással), illetve nyomópálcával.
•  A bábukat mérkőzés közben a pályáról felemelve tetszőleges helyre helyezni csak gól és kapukirúgás után szabad. Ezt nevezzük helyezésnek. Helyezni elsőként a középkezdést, illetve a kirúgást végző félnek lehet, ellenfele ehhez alkalmazkodik úgy, hogy bábuit 5 cm-nél közelebb nem helyezheti a már lehelyezett bábukhoz.

A játék célja :

•  A játék célja a gól, vagyis a korong alakú szabvány labdának az ellenfél kapujába történő juttatása.
•  A gól akkor érvényes, ha a labda a versenyző kapuralövése előtt ellenfele térfelén, vagyis a támadó térfélen volt.
•  Kapuralövés előtt azonban ("kapura", "helyezz", "lövök", stb. szavakkal) jelezni kell az ellenfél felé a lövési szándékot, és időt kell adni a kapus helyezésére. A kapuralövés csak akkor végezhető el, ha a védekező fél ("helyeztem", "jöhet", "lőhetsz", stb. szavakkal) jelezte, hogy helyezte a kapusát.

Passzolás:

•  A játék során labdavezetés nincs, azonban a labdát passzolni lehet. Kétféle passzolási szabályt különböztetünk meg: a közelségi szabályt és szektor szabályt.
•  A közelségi szabály alkalmazásával lépésünket követően plusz 1 lépést nyerhetünk. Ilyenkor ellenfelünk egyszer kimarad a lépésből. Akkor jár nekünk a plusz 1 jutalomlépés, ha mezőnyjáték során a labdát közelebb passzoljuk valamelyik saját bábunkhoz, mint az ellenfelünk bármely bábujához. Ilyenkor csupán a labdához legközelebb álló bábunkkal léphetünk, hiszen "ő" kapta a labdát. Erre mondjuk, hogy "közelséget adtam"! A közelség elérése miatti plusz 1 lépésünket meglépve ellenfelünk következik lépésre. Tehát közelségből nem érhető el újabb közelség! A közelség egyébként csak akkor érvényes, ha a labda a lépésünk előtt a saját térfelünkön volt és ott is maradt, illetve csúszása során nem ért hozzá más bábuhoz sem.
•  A passzolás, illetve a plusz jutalomlépés elérésének másik formája a szektorszabály alkalmazása. Szektornak nevezzük az egyes bábukat körülvevő 4,5 centiméteres övezetet. Szektort adni annyi, mint bepasszolni a labdát az egyik bábunkkal egy másik bábunk szektor övezetébe, vagyis a bábu szélétől mért 4,5 cm távolságon belülre. Az érvényes szektor elérésének feltétele az is, hogy passzolás közben a labda az átadást fogadó bábun kívül nem érhet hozzá más bábuhoz. Míg a közelségi szabálynál csupán egy plusz jutalomlépés érhető el, addig a szektor szabály alkalmazásánál végtelen számú. Tulajdonképpen annyi, ahány szektort egymás után adunk. Ilyen módon bármennyiszer is léphetünk folyamatosan egymás után anélkül, hogy ellenfelünk közben akár egyszer is léphetett volna. Természetesen csak addig passzolunk bábutól bábuig, amíg nem sikerül az ellenfél térfelén egy gólszerzésre lehetőséget adó helyzetet elérni. Ilyenkor már nem a további passzolás lesz a cél, hanem kapura lövünk, hogy gólt érhessünk el.
•  Vigyázzunk! Közelségből nem érhető el szektor és szektorból sem közelség! Szektorból szektor, viszont végtelen számban.

Indítórúgások:

• A szektorlabdában a labdarúgáshoz hasonlóan van kapukirúgás, szöglet, szabadrúgás, bedobás (pontosabban oldalbelövés) és tizenegyes.
• A támadó oldalról elvégzett szabadrúgás és a tizenegyes kapura lőhető, a szöglet pedig kapura pattintható, amelyekből érvényes gól születhet. A többi esetben az indító rúgás csupán egy lépés, amiből szektort lehet elérni.

Szabálytalanságok:

•  Tilos a labdához mezőnyjáték közben kézzel hozzáérni!
•  A labdarúgás logikájával egyezően szabálytalan, ha két bábu úgy ütközik össze, hogy a labdát az ütközés után, vagy egyáltalán nem érte.
•  Szabálytalan szerelésnek, feltartásnak minősül, ha a védekező fél bábujával a támadó fél bábuja és a labda közé állva megakadályozza a támadó kapura lövését. A feltartás csak akkor szabálytalan, ha a védekező fél bábuja nem érintette meg a labdát.
•  Időhúzásnak minősül a túl hosszú (általában 15-20 másodpercnél hosszabb) gondolkodás, célzás, a nyilvánvaló szektor vagy közelség megméretése, felszerelés keresés, stb. Összefoglalóan minden, ami nem tartozik szorosan a mérkőzéshez. A kiesett időt a vétlen fél kérésére a játékvezető beszámítja (hosszabbítás), illetve figyelmezteti az időhúzó versenyzőt.
•  Sportszerűtlenségnek minősül a sorozatos időhúzás, az ellenfél szándékos megzavarása, vagy a nézőket megbotránkoztató magatartás. A sportszerűtlen versenyzőt a játékvezető figyelmezteti, sorozatos, vagy súlyosabb esetben leléptetheti. Ilyenkor a mérkőzés - az eredmény állásától függetlenül - a vétkes fél vereségével fejeződik be!
•  A szabálytalanságok szabadrúgással büntetendők. A védőtérfélen elvégzett szabadrúgás szektorba passzolható, a támadóoldali kapura lőhető. A kapura lőhető szabadrúgás esetén a labdától mért 18 cm-re sorfal állítható a mezőnyjátékos bábukból.

Játékvezető:

A szektorlabda mérkőzést játékvezető vezeti. A vezetés azonban nem szó szerint értendő, mivel a mérkőzésen történtek érvényessége a két versenyző tisztességén és egymás közötti megegyezésén alapul. A játékvezető csendben figyeli a mérkőzést, és csak akkor avatkozik közbe, ha a két fél nem tud megegyezni egymással. Ilyenkor a játékvezető meghozza ítéletét, amivel szemben jogorvoslatnak csak a játékszabályok téves alkalmazása (műhiba) esetén van helye. Kérés nélkül is játékvezetői intézkedésnek van helye sportszerűtlen magatartás esetén.